bootroom

A függőség alatt általában a hozzászokás, szükséglet, ragaszkodás fogalmakat értjük. A függőség lehet kémiai szerek által kiváltott, vagy lehet viselkedéses. A viselkedéses addikciók közé tartozik a társfüggőség (kodependencia). Ebben az esetben egy adott személy kórosan alárendeli saját magát egy másik embernek, ezáltal az egyenlőségen alapuló emberi kapcsolat nem alakul ki. A társfüggő személyek gyakran élnek át önbizalomhiányt, másoktól várják el a problémák megoldását, túlzottan meg akar felelni másoknak, becsapja önmagát és környezetét, hogy egy a társadalom által elvárt képet tartson fenn önmagáról.

A másoktól való függés nem csupán két személy kapcsolatában, hanem egy csoporton belül is megjelenhet. A szociometriai felmérés során egy adott csoporton belül vizsgáljuk a társkapcsolatokat, a rokonszenvi választásokat (Jacob L. Moreno). A szociogram felrajzolásával a társas mezőt, s az azt alkotó kapcsolatokat tudjuk könnyedén vizsgálni. Az egy szempontos szociometria a szimpátia kapcsolatokra épül, míg a két szempontos szociometria (Mérei) során funkcióválasztások, és szimpátiaválasztások vannak. Mérei a csoportlégkör 4 típusát különböztette meg:

• éretlen közösség -> nem ismerik egymást, kezdeti szakasz
• érett közösség -> a funkcióválasztás koncentrált, a szimpátia szórt
• átmeneti típus -> funkció- és szimpátia is koncentrált (jellegzetesen ovis csoportok)
• sztárvezérlésű csoport -> funkció szórt, szimpátia koncentrált

A sztárvezéreltségű csoportokban kulcsfontosságú egy megfelelő vezető jelenléte, aki egy egészséges csoportlégkört, és egy eredményesen funkcionáló csoportot tud kialakítani. Paulo Bento jó vezető? Igyekszem megválaszolni a kérdést.

Az egyensúly a rendszernek egy olyan állapota, amelyben az egymásra ható erők hatásának összege zéró. Amennyiben a rendszerben valami megváltozik, az könnyen az egyensúly rovására mehet. A változás részben alkalmazkodás. Megváltozhat egy alrendszer, elem, de ehhez a rendszer többi elemének alkalmazkodnia kell. Az alkalmazkodás mindig azért szükséges, hogy fennmaradjon az egyensúly (szemben a szemlencsék alkalmazkodása nélkül nem tudnánk közelre/távolra fókuszálni). Ez gyakran nem történik meg, ekkor könnyen alakul ki káosz az egyensúlytalanság révén. De mi a káosz? A megoldásra váró rend.

Az egyensúly megbomlását, a káosz létrejöttét figyelhettük meg a spanyol-holland mérkőzésen. Az első gól után a spanyol egyensúly megbomlott. Mi történt? Van Gaal húzott zseniálisat? Vagy Del Bosque rontott el valamit?

Az idő a változás mérésére szolgáló fogalom. Az idő múlása a 4. dimenzió, amely egy időbeli kiterjedést jelent. Az időt mi lineárisan érzékeljük. A tudományok nagy kérdése közé tartozik a tér és az idő vizsgálata. A kettőt azért kell együtt venni, hiszen Einstein a relativitáselméletben a két fogalmat egynek tekinti: a téridő. Ezt teszi azért, mert az idő fogalma a megfigyelő térbeli viszonyításától függ (ikerparadoxon), így kettőt nem lehet különválasztani. De vajon létezik-e a tér és az idő tudattól függetlenül, vagy ezeket a fogalmakat mi emberek csak azért alkottuk, hogy megismerhetővé tegyük a körülöttünk lévő világot? Érdemes ezen elgondolkozni. Egy sorozatban hallottam: "Az idő olyan, mint egy lapos kör." Tehát ami egyszer már megtörtént, az meg fog történni újra, és újra. Akkor mi a különbség a két esemény között? A tudatállapot, amely meghatározza az adott esemény kognitív értelmezését. Mindezt a tanulás folyamata segíti, amely során a tapasztalatokból levont következtetések hatására fejlődik a személyiség, változik a viselkedés. Természetesen ez csak olyankor figyelhető meg, amikor a személy ténylegesen tanul a korábbi eseményekből. Sok embert épp ezért az idő ejti csapdába, mert nem tanul a múltbeli tapasztalatokból, csak sodródik az árral.

A világnézet önmagában határozza meg a körülöttünk lévő világ értelmezését. Egy olyan átfogó konstruktum, amely magába foglalja a filozófiai álláspontokat, politikai ideológiánkat, vallási nézeteket stb. A világnézet tehát egy szerves részét adja a személyiségünknek, tehát egy önkifejezési forma is. Amennyiben szétnézünk a tudományokban, megállapítható, hogy minden tudománynak megvan a maga világnézete, egy úgynevezett "szemüveg", amelyen keresztül érzékeli, felfogja, értelmezi a körülötte lévő világot. Ezen belül pedig vannak a bizonyos nézetek, amelyek az adott területen belüli perspektívákat jelentik.

A világnézet egy nagyon kényes dolog az emberek számára. Nem szeretjük, ha megkérdőjelezik a már kialakult nézeteinket, nem szeretjük, ha megkérdőjelezik a hitünket bármilyen dologgal kapcsolatban is. Fontos hozzátenni, hogy általános igazságot nem tudunk tenni, pont ebben rejlik a szépsége és a specialitása a világnézeteknek, pont ezért övezi rengeteg vita az ilyen témákat érintő kérdéseket.

Egy héttel ezelőtt a Bayern mitikus védőburkát elhagyva leszállt a fellegekből és újra földi halandóvá vált a Bernabéu gyepén. Az addig egekig magasztalt tökéletes sereg egy csapásra gyarlóvá, sebezhetővé, és megkérdőjelezhetővé vált. Ha a BL-elődöntő odavágót megelőzően valaki kételkedését fejezte ki a bajorok végső sikerét illetően, megsemmisítő és felháborodott arcokba ütközött. Hogyan? Nem kérdés! Mintha egy előre elrendelt isteni parancsot vonnál kétségbe. Pedig de!